A Zöld Forrás pályázatokat 2021. február 1-től 2021. március 2-ig, kizárólag postai úton lehet beadni.
Ugrás a hírre...A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.
Ugrás a hírre...A teljes Gála, a háziasszony Für Anikóval, Gryllus Vilmos minikoncerttel és pályázati eredményhirdetéssel, bármikor megtekinthető itt: https://youtu.be/KmzPcaXvfuk. Az összes befogadott pályamunkából készült virtuális kiállítás megtekinthető itt: https://youtu.be/skJ7pXMwv9E. Jó szórakozást!
Ugrás a hírre...Már lehet szavazni az Év Vadvirágára honlapunkon!
Ugrás a hírre...Az Egyesület első honlapja amolyan kezdeti próbálkozás, mely egyelőre a legfontosabb információkat mutatja be.
Ugrás a hírre...Itt olyan anyagainkat találjátok, melyeket ingyen le tudtok magatoknak tölteni
Részletek...Itt összegyűjtött, hozzánk hasonló témákkal foglalkozó oldalak elérhetőségeit adjuk meg
Részletek...Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
A hazánkban 2010. végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai és technikai hátterének biztosítása kiegészült a hét fős kuratórium mellett a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Továbbá az ismeretterjesztő tevékenységeket a Magyar Biológiai Társaság is támogatja.
Szeretettel várjuk az érdeklődő növénykedvelőket az év vadvirágához kapcsolódó programokon! Fedezzük fel együtt a hazai vadvirágokat!
Ahogy világszinten, úgy hazánkban is a természetes területek egyre jobban zsugorodnak, mivel az emberi tevékenységek (például az élelmiszernövény termelés) egyre nagyobb teret követelnek maguknak. A természetes élőhelyek mellett az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelésnek és a hagyományos, extenzív művelési szerkezet visszaszorulásának köszönhetően az agrár területeken is egyre több problémával kell szembenéznünk. Ezek közé tartozik az agrobiodiverzitás csökkenése és a mezőgazdasági területekhez kötődő állat és növényfajok visszaszorulása. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állományában bekövetkezett változások, amely a Farmland Bird Index alapján az ezredforduló óta közel 30%-os csökkenés mutat, jól ismertek, de sokkal kevesebb szó esik az egyéb állatcsoportokról és a növényfajokról.
Miért aktuális, hogy most helyezzük reflektorfénybe a szántók élővilágát, vadvirágait? Mert éppen most zajlik az Európai Unión belüli tagországok Közös Agrárpolitikájának (KAP) (partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között) a következő pénzügyi ciklus támogatásait meghatározó uniós és hazai szintű tervezése. A mezőgazdasági területek, ezen belül is a szántók művelési gyakorlata alapvetően meghatározza az ilyen területeken és közvetlen környezetükben (szegélyzónák, mezsgyék, mezővédő erdősávok) élő fajok hosszú távú túlélését. A KAP tervezésen keresztül nagyobb léptékben lehet hatást gyakorolni a mezőgazdasági művelési gyakorlatra, amely meghatározó jelentőségű az elkövetkező időszakra.
A mezőgazdasági területek természetes gyomflórája az élőhelytípusok közül az egyik leginkább veszélyeztetett napjainkban. Na de miért probléma a gyomfajok visszaszorulása, amikor a gazdálkodók pont ezek ellen küzdenek? A diverz gyomnövényzethez fajgazdag állatvilág is kapcsolódott, egy jól működő ökológia rendszert alkotva. Ennek felszámolása magával hozta többek között az intenzíven terjedő gyomnövények és növényevő kártevők gyors térhódítását, a beporzók visszaszorulását. A gyomnövényekre nem mindig tekintettünk irtandó gazként, egykor takarmányként, gyógynövényként és festőnövényként is hasznosítottuk őket.
Számos, szántószegélyhez kötődő gyomfaj nagymértékben visszaszorult vagy eltűnt az országból. A fokozódó vegyszerhasználat nemcsak a szántóföldi (szegetális) fajokat tűntette el, hanem a szomszédos mezsgyék növényzetére is káros hatással volt. Sokszor ezeket az élőhelyeket a szántóterületek növelése érdekében beszántják, vagy művelőeszközökkel ezeken fordulnak meg, rakodó területnek, deponáló területnek használják, ami a növények elpusztulását vagy a szegélyvegetáció degradációját okozza. A nagytáblás szántóföldek elterjedésével és a mezsgyék felszámolásával a táj mozaikossága is csökken, ami valamennyi, ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajra kedvezőtlen hatást fejt ki.
A szántóföldek szegélyében meghagyott vadvirágos területek, és a nagy, egybefüggő szántóterületek között megőrzött vagy kialakított virágos mezsgyék egyben segítik az élelmiszer növényeink (pl.: burgonya, retek, paradicsom, uborka, paprika) beporzását is.
A mély fekvésű területeken kialakuló vízállások, belvizes foltok számos iszapnövénynek adnak otthon. Ez az iszapvegetáció közösségi szempontból is kiemelt védelmet élvez, az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve által védett élőhelytípusként. A mélyfekvésű területek művelésbe vonása érdekében a vizek erőltetett elvezetése megszünteti ezeket a mikroélőhelyeket. A környező területekről érkező vegyszerek és szerves anyag terhelés miatt ezek a foltok fajokban elszegényednek, és a tág tűrőképességű gyomok veszik át az uralkodó szerepet.