A borzas lennel hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj.
A Tiszántúl kivételével hazánk legtöbb tájában előfordul. Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható.
50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A levelek szórt állásúak, ülők, 2,5-3 cm hosszúak. A subsp. hirsutum alfaj szára és levelei pelyhes-bozontosak, levelei tojásdadok, elliptikusak. A subsp. glabrescens alfaj levelei viszont kopaszak, a szár is kopaszodó vagy rányomottan szőrös és a levelei keskenyebbek. A virágok álfüzért alkotnak. A virágaiban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A termés gömb alakú tok. Május és július között virágzik.
A subsp. glabrescens alfajt hazánk kitűnő botanikusa, Soó Rezső írta le, pannóniai bennszülött alak.
A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév.
Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő.
Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.